|
Mi a Tensegrity?
" A Tensegrity a mágikus gyakorlatoknak nevezett mozgásgyakorlatok modernizált változata, melyeket indián sámánok fedeztek fel Mexikóban, a spanyol hódítást megelõzõ idõkben.
A spanyol hódítást megelõzõi idõk kifejezés don Juan Matustól, egy mexikói indián sámántól származik, aki bevezette Carlos Castaneda-t, Carol Tiggs-et, Florinda Donner-Graut-t és Taisha Abelar-t az õsi Mexikó sámánjainak tudatvilágába. Don Juan szerint ezek az idõk 7,000—10,000 évvel ezelõtt voltak.
Don Juan elmagyarázta tanítványainak, hogy a régi sámánok, don Juan számára kifürkészhetetlen gyakorlataikon keresztül felfedezték, hogy az emberi lények számára lehetséges közvetlenül érzékelni az energiát, ahogy az Univerzumban áramlik. Más szavakkal, azok a sámánok, don Juan szerint, azt állítják, hogy bármelyikünk képes egy pillanatra félretenni azt a rendszert, melynek során az áramló energiát emberi fajunknak megfelelõ érzékszervi adatokká alakítjuk. A beáramló energia érzékszervi adatokká alakítása létrehoz egy értelmezési rendszert, ami az Univerzum áramló energiáját átváltoztatja a számunkra ismerõs hétköznapi világgá.
Don Juan elmondta, hogy az õsi idõk sámánjai megállapították az energia közvetlen érzékelésének érvényességét, amit látásnak neveztek. A látást önmagukon alkalmazva addig finomították, amíg képessé váltak egymást energiamezõk halmazaként érzékelni, amikor csak akarták. Az emberi lények ily módon érzékelve, hatalmas fénylõ gömbnek tûnnek a látó számára. A fénylõ gömb átmérõje akkora, mint a kiterjesztett karok hossza.
Amikor az emberi lényeket úgy érzékeljük, mint energiamezõk halmazát, felfedezhetünk egy nagyon erõsen fénylõ pontot a lapocka magasságában, egy karnyújtásnyi távolságra a hát mögött. Az õsi idõk látói, akik felfedezték ezt a fénylõ pontot, elnevezték gyûjtõpontnak, mert arra következtettek, hogy az érzékelés ott rendezõdik össze. Látásuk segítségével észrevették, hogy azon a fényes ponton, amely minden embernél ugyan ott helyezkedik el, fénylõ szálak formájában billiónyi energiamezõ fut össze, melyek az Univerzumot alkotják. Azáltal, hogy ott összefutnak, átalakulnak érzékszervi adatokká, melyek felhasználhatók az ember, mint szerves lény számára. Az energia érzékszervi adatokká alakítása, a régi idõk sámánjai számára maga volt a tiszta mágia: a gyûjtõpont az energiát átalakítja egy valóságos, mindent magába foglaló világgá, melyben az emberi lények, mint organizmusok képesek élni és halni. Azok a sámánok, egy interpretációs rendszernek tulajdonították azt a tettet, melynek során a tiszta áramló energiát érzékelhetõ világgá alakítjuk. Ekkor megdöbbentõ következtetésre jutottak, megdöbbentõ volt természetesen számukra és talán néhányunk számára, akinek van elég energiája, hogy megfigyelje, hogy a gyûjtõpont nem csak az a pont, ahol az érzékelés összeáll, hanem egyben az a hely is, ahol az érzékszervi adatok interpretációja megtörténik.
A következõ megdöbbentõ észrevételük az volt, hogy alvás közben a gyûjtõpont természetes módon, feltûnés nélkül elmozdul a szokásos helyérõl. Rájöttek, hogy minél nagyobb a gyûjtõpont elmozdulása, annál bizarrabb álmok kísérik az elmozdulást. A látás során alkotott megfigyeléseikbõl kiindulva hozzáláttak a gyûjtõpont akaratlagos elmozdításához. Pragmatikus tetteik végeredményét elnevezték az álmodás mûvészetének.
Ezt a mûvészetet úgy határozták meg, mint a hétköznapi álmok pragmatikus hasznosítását. Azáltal, hogy akarattal elmozdították a gyûjtõpontot, és az új gyûjtõpont helyzetet akarattal fenntartották, bejárást hoztak létre más világokba. Megfigyeléseiket az álmodás mûvészetének gyakorlásakor következtetésekbõl és az energia közvetlen látásából szerezték. Rájöttek, hogy szokásos helyén a gyûjtõpont az a hely, ahol az Univerzum energiaszálainak parányi adagja összefut, de ha a gyûjtõpont a fénylõ gömbön belüli helyét megváltoztatja, az energia mezõk egy másik parányi adagja fut át rajta, új érzékszervi adatok beáramlását eredményezve ezzel. Az új energiamezõk, melyek különböznek a szokásos energiamezõktõl, átalakulnak érzékszervi adatokká, és ezeket a más energiamezõket, más világoknak értelmezzük.
Az álmodás mûvészetének gyakorlása vált legfontosabb elfoglaltságukká. Gyakorlásaik során felülmúlhatatlan merészséget és jólétet éltek át, ébrenléteik során pedig arra törekedtek, hogy ezeket az állapotokat megismételjék. Rájöttek, hogy testükkel bizonyos mozdulatokat végezve ez megvalósítható. Erõfeszítéseik eredményeképp nagy számú mozdulatot fedeztek fel és fejlesztettek ki, melyeket elneveztek mágikus gyakorlatoknak.
A mágikus gyakorlatok az õsi mexikói sámánok legértékesebb tulajdonává vált. Szertartásokkal és misztikával övezték, és borzasztó titoktartás mellett csak a beavatottaknak tanították õket. Ez volt az a módszer, ahogy don Juan is tanította tanítványait. Mivel a tanítványok don Juan leszármazási ágának utolsó láncszemei voltak, arra az egyöntetû következtetésre jutottak, hogy bárminemû további titkolózás a mágikus gyakorlatokat illetõen ellentétes volna azzal az elhatározással, hogy don Juan világát elérhetõvé teszik embertársaik számára. Ezért úgy döntöttek, hogy a mágikus gyakorlatokat kiszabadítják a homályból és megalkották a Tensegrity-t, ami egy építészeti kifejezés. "építészeti struktúrák azon szerkezeti sajátossága, mely folyamatosan feszítõ elemeket és szakaszosan összenyomó elemeket alkalmaz, oly módon, hogy minden tag a maximális hatásfokkal és gazdaságossággal üzemel." Ez a legmegfelelõbb név, mert két szóból tevõdik össze: a "feszültség" (tension) és a "teljesség" (integrity) szavakból, melyek a mágikus gyakorlatok hajtóerejét jelentik. "
forrás: linkek:
http://www.gyujtopont.hu/
http://www.ismeretlen.info/
http://members.fortunecity.com/warriorsvault/id41.htm
http://www.nagual.com/
http://www.castaneda.com/
http://www.thinkexist.com/english/Author/x/Author_2485_1.htm
www.miguelruiz.com
`Que tu sol sea brilliante’...encourages each person to
let ‘their inner sun or light’ to ‘shine brightly.’
|