Simogass csak, olyan jó a kezed,
Megint búcsuzom, megint elveszett
A gõgös Ady minden dacos gõgje.

Életemen fél-versek szemfedõje,
Hazug csókok emléke ajkamon.

Simogass csak, olyan jó a kezed,
Úgy bánom már sok ölõ, makacs harcom,
Simogasd meg ráncos, vén gyermek-arcom.

Feddj meg búsan, hogy én rossz, elveszett
Szegény ördög csak késõn találtam meg
Te becézõ, simogató kezed.

Mikor talán már minden elveszett,
Sok jóságomból nem maradt meg semmi
És nem tudom már magamat szeretni.

De itt van és olyan jó a kezed.