Szerelem a végzeten   A végzet hozza-e össze a szerelmespárokat? A végzet, amit olykor vakszerencsének is nevezhetünk, vagy balszerencsének, ha épp akadályokat gördít két szív egymásra találása elé. És lehet-e csalni, ha tetszik, besegíteni a végzetnek egy kicsit, hogy jöjjön már össze végre, amit annyira szeretnénk? A Szerelem a végzeten hõsét, Jonathant (John Cusack) olyan lánnyal hozza össze a sors, bocsánat, a végzet, aki megrögzötten hisz a végzet hatalmában. Hiába hát a szerelem elsõ látásra, hiába segítik a körülmények is a párost, a bimbózó kapcsolat próbára ítéltetik, majd - egy komisz kiskölyök sátáni közbelépése folytán - átmenetileg hamvába hal. A filmnek ez azonban még csak az expozíciója, a továbbiakban annak lehetünk tanúi, milyen fordulatokon keresztül igyekszik a végzet kiköszörülni a csorbát, és összehozni a szerelmeseket, akik maguk sem biztosak abban, hogy szerelmesek. Néhány évet ugrunk elõre az idõben: Jonathan és Sara (Kate Beckinsale - Pearl Harbor) esküvõre készülnek - mindketten valaki mással. Jonathan menyasszonya tökéletesnek tûnik, valami mintha mégis hiányozna... Sara pedig egy new age-es muzsikussal jegyezte el magát, a fickó - aki egyébként a film legmulatságosabb figurája - totális balfácán, és teljesen a saját karrierjével van eltelve, úgyhogy nála a végzetnek könnyebb is a dolga. A nézõnek jut elegendõ szurkolnivaló, mert hajszál híján való tévesztésekben a végzet továbbra is rendkívül erõs, az összehozandó pár pedig hihetetlenül esélytelen helyzetbõl indul. Peter Chelsom (Az Óriás) olykor fárasztóan fordulatos filmjének fõ erénye a színészi összjáték, amely az amúgy nem túl eredeti komikus szituációkat is hahotára ingerlõvé tudja tenni.