Az Ego kicsiny világa ;-)
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 
Olvasgatom...
 
 
társalgó
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Site Meter


moon phases
~ Carlos Castaneda
~ Carlos Castaneda : Női workshop 1996. március 1-3., Los Angeles, UCLA

Női workshop 1996. március 1-3., Los Angeles, UCLA

  2007.05.14. 12:02


Női workshop 1996. március 1-3., Los Angeles, UCLA

(Ez a három beszámoló eredetileg egy levelezőlistára készült. Az angol eredeti a nagual.com –on található.)


Beszámoló1

(Lehet, hogy kihagyok néhány témát, mivel más nők már kiváló feljegyzéseket küldtek, és nem szeretnék szükségtelenül ismételni. Szintén nem vagyok biztos a sorrendben, mit mikor mondtak. Ezek az én emlékeim, és nem szabad Carlos Castanedától és társaságától származó egyenes idézetekként értelmezni őket.)
Carlos első beszéde:

A székek szokás szerint félkörben voltak felállítva a színpad körül. Egy hangpróba után a boszorkányok, a Blue Scout, az Energia Követők és más nők Castaneda csoportjából bejöttek és megtöltötték az első sort (ahol mindig ülnek), és néhány helyet a másodikban. De legnagyobb részén a második sor feltűnően üres volt – nem voltak férfiak. Aztán energetikus és élénk léptekkel, szélesen mosolyogva bejött Carlos és felment a színpadra. Hosszú taps után (noha mindig gyorsan integet, hogy elég) határozott hangon, még mindig szélesen mosolyogva azt mondta: „Nem gondoljátok hogy FURA egy FÉRFI számára, hogy nőknek beszéljen a TESTÜKRŐL?” Mindenki nevetésben tört ki. Carlos ezután néhány vicces kijelentést tett arról, hogy milyen ijesztő a számára CSAK nőknek beszélni. Szélesre tárta a karjait, előrehajolt, mosolyogva fürkészte a tömeget, és azt mondta: „Hol vannak a BARÁTAIM?!” (a férfiak) Nevettünk, különösen, amikor többször mosolyogva megismételte: „Nem viccelek!”

Egy ponton Carlos azt mondta, hogy korábbi workshopokon észrevette, hogy néhány férfi jó fiú próbál lenni, és kedvében akar járni a papának. Miután ezt mondta, előrehajolt, szándékosan a tömeget fürkészte, és azt mondta: „De én egyetlen jó kislányt sem látok ITT!”

Carlos a varázslás alapfogalmainak meghatározásával folytatta, amiket több workshopon elmondott már: hogy az emberi lények észlelők, hogy értelmezzük az energiát, hogy a varázslás az értelmezési rendszer félbeszakítása, a gyakorlati tettek fontossága, stb. Ezeket a fogalmakat a szokásos humoros történetekkel tarkította. (Mellékesen: amikor Carlos és a boszorkányok meghatároztak egy fogalmat, lelassítottak egy kicsit, és óvatosan és megfontoltan beszéltek – ez a boszorkányoknál volt különösen észrevehető, főleg Taishánál és Carolnál. A történeteket és a vicceket spontán módon adták elő, a fogalmaknak viszont nagyon megfontolt érzetük volt – mintha biztosak akarnának lenni abban, hogy megértettük az információt. Ez most jobban észrevehető volt, mint más workshopokon.)

Carlos azt mondta, hogy a férfiak „mamit” akarnak, és a nőket arra szocializálták, hogy reagáljanak erre. A színpad egyik oldalára sétált, és széttárt karokkal esedezett az egyik nőnek a közönségből: „Leszel a mamim?” A nő megrázta a fejét: nem, a közönség legnagyobb örömére. Carlos lesütött, csüggedt tekintettel a színpad másik oldalára sétált és azt nyüszítette: „Visszautasítottak…” Mindenki nevetett.

Carlos csiptetős mikrofonja kezdett meghibásodni a beszéd alatt, és az őszülő hajú nő Carlos csoportjából odament a színpad széléhez, hogy segítsen neki. Carlosnak egy kicsit le kellett hajolnia, neki meg fel kellett nyúlnia, hogy beállítsa a szerkezetet. Carlos oldalra nyújtotta a karjait, úgyhogy a nő hozzá tudott férni a mikrofon különböző részeihez, míg ő lefelé nézett a szerkezetre, ahogy a nő babrált vele. Aztán Carlos észrevette, hogy ez milyen tökéletes vizuális példája annak, amikor a mami odafut, hogy segítsen a szegény kisbabának. Carlos még jobban széttárta a karjait, felemelte oldalra a fejét, és kimosolygott a tömegre egy olyan kifejezéssel az arcán, hogy „Látjátok, hát így megy ez!”. Mindenki nevetett.

Carlos azt mondta, az anyák másképp kezelik a fiúkat. Ekkor egy nagy „bííp”-et adott ki a hangrendszer, és mindenki nevetett. (Az univerzum egyetértett.) Azt mondta, az anyák nem terveznek jövőt a lányaiknak – csak remélik, hogy majd hozzámennek egy gazdag fickóhoz.

Gyermeksírást hallottunk. Carlost ez érdekelte, és megkérdezte a tömeget, hogy a sírás belülről jön, vagy kívülről. Hátranéztem, és láttam, ahogy egy nő feláll és kiviszi a síró gyermekét a teremből. Carlos megpróbált neki integetni, hogy jöjjön vissza – nyilvánvaló volt, hogy bánja, hogy a nő azt hiszi, a sírás zavaró volt. Mintha csak magának beszélne, mondott valamit a gyermeksírásról – ami talán valamiféle jel volt, hogy valamiféle születéssel áll kapcsolatban ez a workshop.

Carlos előállt a híres papagájos viccével. Azt mondta a tömegnek, hogy van egy vicc, amit ő nagyon mulatságosnak talál, és más workshopokon már elmondta, és nem tudja felfogni, miért nem találja senki viccesnek. Ő szerinte nagyon vicces. Aztán elsütötte a tömegnek. „Egy ember követ egy papagájt az utcán. A papagáj megfordul: Miért követsz? Az ember azt mondja: Elnézést… Azt hittem papagáj vagy.” A reakciók nagyon gyérek voltak. Carlos mosolygott, és feltartotta a kezeit, mintha azt jelezné: „Látjátok, megmondtam, hogy senki sem fogja viccesnek találni.” Aztán a színpad másik oldalára sétált, és úgy tett, mintha most a közönség AZON részének próbálná elsütni a viccet – hátha ŐK viccesnek találják majd. Mindenki nevetett a bohóckodásán. Arról beszélt, mekkora vita folyik az interneten erről a viccről – mindenki próbál rájönni, hogy mi a vicces benne. Azt mondta, ez a papagájos vicc a kognitív disszonanciáról szól. Egy másik példának a kognitív disszonanciára Carlos elmondta a köpködéses történetet: amikor don Juan látta, hogy Carlos nem köp, azt mondta: „Lenyeled ezt az anyagot!” Ezután Carlos megpróbált köpködni, amíg egy nap véletlenül le nem köpött egy autóban ülő nőt, aki kinyújtotta a kezét, hogy jelezze, balra fordul. Carlos végül azt mondta don Juannak: „Nem érdekel, ha meghalok! Nem köpködök többet!” Mindenki harsányan nevetett. Carlos azt mondta, hogy számára ez egy példa volt a kognitív disszonanciára – a nyugtalanság, amit érzett, hogy köpködjön-e vagy ne.

Carlos beszélt a nők közti vetélkedésről – hogyan szocializáltak minket arra, hogy versengjünk a férfiakért. Elmagyarázta, hogy a férfiak „ritkák”. Tett egy fölfelé forgó mozdulatot az ujjával. „Ez mind, ami vagyunk – csak ez a pici” (és ezt a mozdulatot csinálta az ujjával. Azt hiszem, ez a forgó ujjmozgás a férfiak energetikai alakzatának bizonyos oldalára utalt.) Azt mondta, hogy a nők „masszívak” és „tartósak”. A nők „cselekvők”.

Carlos szerint a gyűjtőpontnak van egy fényes oldala, és a nőknél ez befelé néz, vagy befelé és enyhén oldalra. A férfiaknak kifelé néz. Ez az oka annak, hogy a nők könnyebben el tudják érni a csendet, mint a férfiak. Az, hogy a fénylő oldal befelé néz azt jelenti, hogy a nők le tudják állítani a bemenő információt. Azt a példát hozta, hogy amikor egy nővel durván bánnak egy kapcsolatban, úgy tűnik, el tudja viselni azzal, hogy kikapcsolja.

Azt mondta, hogy a nőknek sosem volt egy olyan rendszerük, ami nőként támogatta volna őket.

Valaki megkérdezte, miért hiszi a csoport azt, hogy a szexuális érintkezés lecsapol. Carlos azt felelte, hogy nem annyira maga a szex, hanem az udvarlás.

Carlos azt mondta, a fajunk véget ér. Valaki megkérdezte tőle, hogy miért számít az neki, mi történik az emberekkel, hiszen mi „csak egy darabja vagyunk az univerzumnak”. Ő (szenvedélyesen) azt mondta, azért számít neki, mert az emberek az „ő embertársai” és mert mi vagyunk „a csodálatos emberszabásúak!”

A közönségre nézve Carlos azt mondta, hogyha lenne egy férfi a tömegben, „elnyelnénk”.

Egyszer tisztelettel az arcán ránézett a tömegre, és azt ecsetelte, amit ő „a nők sistergő hatalmasságának” lát. Sistergő hangot adott ki a szájával. Mindenki nevetett.

Valaki az üres csekk fogalmáról kérdezett. Carlos azt mondta, hogy az üres csekk odaadásához nem szükséges a jelenléted.


Az információk, amikre Taisha beszédéből emlékszem:


Mindannyian a középső színpad elé ültünk Taisha előadására várva. De Taisha a terem végén jött be, és világossá vált, hogy úgy döntött, a terem végén lévő színpadról fog beszélni. Mindenki tülekedett az újrarendeződésnél, hogy egy olyan pozíciót találjon, ahonnan látja és hallja őt. A hangrendszerrel először problémák voltak, mivel a hangszórókat át kellett rendezni. Egy ideig Taishának a hangot kellet ellenőriznie és a közönséget kérdezgetnie, hogy hallják-e.

Taisha azt mondta, „szőni fog nekünk egy történetet”, egy mély szinten fog velünk beszélni. Azt mondta négy fonala van a történetnek, amit szőni fog. (A beszéd után több nőt megkérdeztem, mire emlékeznek, mi a négy fonál. Bámulatos volt számomra, hogy szinte senki – magamat is beleértve – sem emlékezett mindegyikre. De a többségi vélemény az volt, hogy a négy fonál ez volt: a világegyetem női, olyan lények vagyunk, akik meg fognak halni, a nőknek „mély tudomásuk” van, van egy párhuzamos univerzum – a szervetleneké.)

Taisha előadása olyan érzést keltett, hogy jól megmunkált, alaposan átgondolt történet, határozott szándékkal a háttérben.

Taisha elmondta nekünk annak a történetét, hogy találkozott a két szervetlen barátjával, abban az időben, amikor a fákon élt. Az első alkalom után, miután látta őket, folyamatosan a szervetleneket kereste, és célzott arra, hogy ez a folyamatos keresés akadályozta meg őt egy ideig abban, hogy lássa őket. A második alkalom, amikor látta őket akkor volt, amikor a kedvenc faágán szunyókált. Taisha úgy jellemezte a szervetlenek tömegét, mint sistergő szappanbuborékot. Azt mondta, át lehet nyúlni rajtuk, de amikor az egyik szervetlen rajta feküdt, érezte a súlyát.

Taisha azt mondta, hogy miután lejött a fákról, azután, hogy olyan sokáig élt rajtuk, újra meg kellett tanulnia járni. A varázslók „a majomasszony”-nak hívták őt. Eljátszotta, hogyan evett – úgy ragadta meg a gyümölcsöt, mint egy majom, és beletömte a szájába. Miután a fákon élt a varázslóknak meg kellett tanítania őt újra a világban élni, és hogy hogyan flörtöljön és járjon társaságba. Volt két nő don Juan csoportjában, akik jólétben nőttek fel, és nagyon jó tanítói voltak ezeknek az ügyességeknek.

Taisha azt mondta, a nők csővezetékek – alagutak.

Azt mondta, két dolgot tehetünk a férfiakkal: uralt bolondságként flörtölhetünk velük, és babusgathatjuk őket, mert olyan törékenyek és gyengék. Azt is mondta, hogy ne azért flörtölj a férfiakkal, hogy urald őket.

Taisha a második beszédében az összegzésről beszélt. Egy nőről mesélt, akinek férje, gyerekei és munkája van, és szomorú volt amiatt, hogy nincs ideje összegezni. Taisha azt mondta, válasszunk egy olyan dolgot, mint a mosogatás, és összegezzünk alatta. Azt mondta, hogy például (miközben mosogatást imitált) minden edénnyel összegezzünk ki valamit. Azt mondta, mindenki nagy ügyet csinál abból, hogy neki lehetősége volt barlangban összegezni, és az emberek azt a tényt, hogy nincs meg ugyanez a lehetőségük, igazolásként használják fel arra, hogy nem összegeznek. Taisha azt mondta, hogy igazság szerint a barlangbéli összegzése nem volt olyan erőteljes. Az ideje javában szundikált és álmodozott.


Az információk, amikre Florinda beszédéből emlékszem:


Florinda, mint mindig, nagyon élénk és energikus volt, miközben beszélt. Beszéde alatt sokszor harsányan megnevetette a közönséget, különösen, amikor arról beszélt, hogyan ajánlhatja fel valaki a punciját a szélnek. Azt mondta, az Öreg Florinda dühös volt, mert a puncija nagyobb lett tőle. Florinda azt mondta, hogy a szél nem igazán szél, hanem „egy absztrakt energiaáramlat”.

Florinda úgy jellemezte a méhet, mint „gondolkodó szervet”.

Azt mondta, nem azért utalnak don Juanra az „Öreg Nagual”-ként, mert öreg volt, hanem mert ő az előző nagual volt.

Egy ponton (nem vagyok biztos a kontextusban) mosolyogva azt mondta: „Nem tudjátok min megyünk keresztül azért, hogy jól nézzünk ki a számotokra.” Aztán  erélyesen azt mondta (valószínűleg azokra a reakciókra válaszképp, amit a tömegből érzékelt): „Miért ne próbálnánk meg jól öltözködni? Mindannyian esztétikus lények vagyunk.”

Valaki megkérdezte tőle, miért izgatja az, hogy az ismeretlen navigátora legyen, és ő szenvedélyesen azt felelte: „Mert izgalmas!”

Florinda beszélt arról, hogy szexuális aktust körülvevő viselkedésminták (szocializált viselkedésminták) sokkal károsabbak, mint maga az aktus.

Azt mondta, az Oaklandi és Mexikóvárosi workshopok „majdnem megölték” Carlost. Azt mondta, hogy ők (Carlos és a társaság) nem gyógyítók – a figyelmük azon van, hogy lássák az energiát, ahogy áramlik.


Carol beszéde:


Miközben beszélt Carol a színpad egyik szélétől a másikig sétált, ahogy Carlos. Azt mondta, hogy közvetlenül a beszéde előtt nagy vita és lárma volt Castaneda csoportjában logisztikai részletekkel kapcsolatban és jelezte, hogy ez nem az a mód, ahogy általában a beszédeire szeret felkészülni – el akar merülni a csendben. Azt is mondta, hogy arról is tárgyaltak a csoportban, hogy egy viccel kellene kezdenie az előadást – ez jó mód lenne kezdésnek. Taisha lelkesen azt javasolta neki, hogy mondja el a szervetlenes viccet. Carol mosolyogva azt mondta, hogy ez a vicc nagyon humoros volt Taishának, és nála be is válna, de valahogy nem hiszi, hogy akkor is sikere lenne, ha ő mondaná. Aztán nekikezdett a viccnek, hogy akkor már elmondja: „Hány szervetlen kell egy villanykörte becsavarásához? Egy sem – mivel nincs kezük.” Mindenki nevetett.

A beszéde eleje táján mosolyogva a közönségre nézett és hangosan azon tűnődött, hogy vajon van-e kém (férfi) köztünk. Közvetlenül ezután, ahogy pásztázta a tömeget, a tekintete hirtelen megállapodott valakin és még mindig mosolyogva azt mondta: „Á, igen, OTT VAN egy!” Mindenki nevetett. Ezután folytatta a beszédét.

Carol úgy jellemezte a méhet, mint az evolúció eszközét. Beszélt a különböző evolúciós elméletekről, a kreacionizmusról és Darwin elméleteiről, de azt mondta, ezekben hibák vannak.

Carol meghatározott néhány olyan fogalmat, amit Carlos már említett a beszédében, mint például hogy érzékelők vagyunk, és hogy van egy interpretációs rendszerünk. Azt is mondta, hogy a méh úgy értelmezi az energiát, ahogy áramlik.

Azt mondta, a férfiaknak el kell jutniuk lényük teljességéig annak érdekében, hogy úgy érzékeljék az energiát, ahogy áramlik, és mivel nagyon keményen kell dolgozniuk ahhoz, hogy ezt elérjék, „megelőzik” a nőket. Nekünk nőknek könnyen megy, mert van méhünk. Azonban ez a hátrányunkra válik, mivel elengedjük ezt a képességet, mert olyan könnyű a számunkra. Azt hiszem, Carol mondta, hogy azok a nők, akiknek eltávolították a méhét, szintén előnyben vannak a többi nővel szemben egy szempontból: abból, hogy keményebben kell dolgozniuk, és a méheltávolítás még kétségbeesettebbé teszi őket, úgyhogy nekik valószínűbb, hogy sikerül.

Carol azt mondta, hogy a csend aktiválja a méh erejét.

Azt mondta, amikor szándékozunk valamit, egy világos és józan parancsra van szükség.

Carol elmondta az a történetet, amikor együtt álmodott Carlosszal, és elment egy álmodó helyzetbe, ahol Carol egy olyan férfinak volt a felesége, akinek a beszéde, a kinézete és a mesterkéltsége megegyezett a színész Gerald Moore-éval. Ez a történet azt illusztrálta, hogy az értelmezési rendszer aktíválva van ezekben az álmodó helyzetekben. Carol elmondott egy másik történetet arról, hogy látott egy teremtményt, aminek nagy feje volt, rovarszerű lábai és valamit arról, hogy válltöméseket látott a földre esni. Azt hiszem ez egy másik példa volt arra, hogyan lép működésbe az értelmezési rendszer – nehéz fenntartani a látást értelmezés nélkül. Az, hogy válltömések voltak a jelenetben, árulták el neki, hogy az értelmezési rendszere aktiválódott.


Blue Scout beszéde:


A Blue Scout bemutatkozott. A nevének egy része „Noolie” volt, vagy valami ehhez hasonló. Azt mondta, hogy Carlos Castaneda csoportja azt mondja, hogy ő egy másik realitásból való.

Aztán a kétféle szeretetről beszélt – arról, ami a társadalmi rendszeren alapul, és arról, amit a varázslók ismernek. Három vagy négy mondatot mondott a szeretetről, amik hihetetlenül mélyre hatónak tűntek akkor számomra, és ugyanakkor teljesen a tudatában voltam annak, hogy egy szót sem fogok fel. Olyan volt, mintha egy másik nyelven beszélne, és mégis tudtam, hogy angolul van… Érdekes, hogy más nőknek, akikkel Blue Scout előadásáról beszéltem, ugyanilyen tapasztalataik voltak. Blue Scout arról is beszélt, hogy a varázslók ösvénye az egyedüllét ösvénye (amit nem szabad összekeverni a magányossággal).

Aztán felolvasott három fejezetet az „apja” új könyvéből (A végtelen aktív oldalából – a ford.). (Ezek alatt a történetek alatt mérhetetlenül elálmosodtam, nem mintha unalmasak lettek volna – elbűvölőek voltak. De annyira álmos lettem, hogy alig tudtam koncentrálni. Nem hagytam, hogy elaludjak, de biztos, hogy nem tudom pontosan tolmácsolni ezeket a történeteket – el kell olvasnotok a könyvet, amikor megjelenik… Egyébként észrevettem, hogy sok, nagyon sok nő elaludt vagy az elalvással küszködött ezalatt a beszéd alatt – azon tűnődtem, hogy valami történik a második figyelmünkkel.)

 


Carlos vasárnapi beszéde (néhány részét ennek és az első beszédnek talán összekeveredett – nem mindig könnyű visszaemlékezni mit mikor mondtak)


Carlos azt mondta, úgy kellene rá tekintenünk, mint a tanácsadónkra – mint egy ügyvédre, aki tanácsokat ad. Aztán odamutatott, ahol az első sorban a nők ültek, és azt mondta: „És ŐK a MOTOR.”, miközben motorszerű torokhangot adott ki. Azt mondta, az emberek úgy utalnak rá és a csoportjára, mint „Carlos és a női”, míg valójában azt kellene mondaniuk: „a NŐK és Carlos”.

Carlos azt mondta, hogy a nők a csoportjában masszív, kiterjedt lények és mégis csak ostoba kis alakok (twerp!) (gondolom arra utalt, hogy nem masszív testalkatúak). „Mint a lányom (a Blue Scout)” mondta, „ő olyan…”, és valami olyanak festette le őt, ami aranyos és nem fenyegető. „És aztán egyetlen pillanat alatt…” Carlos üvöltve előre dőlt és a levegőt ütötte mint egy veszélyes állat.

A nők masszivitásával kapcsolatban elmondta, magát velük összehasonlítva, hogy ő még mindig veszélyben van (egészségügyileg) az Oaklandi utazása miatt. Azt mondta, hogy azt várták tőle, hogy 1985-ben, de legkésőbb 19 (nem vagyok benne biztos, hogy 87-et vagy 89-et mondott) nekivágjon a végső utazásának. Jelezte, hogy nem várták tőle, hogy ilyen sokáig itt maradjon, és hogy energetikailag lehet, hogy jobban lenne, ha korábban elment volna.

Carlos azt mondta, hogy a boszorkák „elképzelhetetlen helyekről” szereznek energiát.

Azt mondta, a férfiaknak „keményen kell dolgozniuk, - ti (nők) a méhetek miatt előnyben vagytok velük szemben. Ezt tudjátok. De nem érdekel titeket.

Valaki megkérdezte, hogy a női sorozatokat egymás után kell-e csinálnunk. Azt mondta, nem, de a gyakorlat végzése közben emlékeznünk kell annak a boszorkánynak a „hangulatára”, akihez az a gyakorlat tartozik.

Valaki megkérdezte Carlost, hogy a dupla az ugyanaz-e, mint az energiatest, és ő azt mondta, igen.

Valaki azt kérdezte tőle: „Ha megszabadulsz a flyer elmétől, visszajöhet?”. Carlos úgy értette, hogy a nő azt kérdezte: „Hogyha megszabadulsz a flyrektől, visszajöhetnek?”, és azt felelte: „Igen, visszajöhetnek.” Ekkor sokan a közönségből, és Florinda is az első sorból bekiabálták a valódi kérdést (a flyer elme, nem a flyerek). Carlos Florindától kapta meg a helyes kérdést, és azt mondta: „UGYANAZ – flyerek – flyer elme. Ha megszabadulsz tőle, visszajöhet, ha nem vagy…” (ha jól értettem, ébert mondott). Azt mondta: „ez nem egy kis csetepaté, ez HÁBORÚ.” Aztán példának felhozta a Chacmool-ok bukását, és azt mondta, hogy kettő közülük felépült, de az egyikük még mindig vonszolja magát. Egy személyt imitált, aki alig tud megállni a lábán, nagyon nehezen jár, és szinte vonszolnia kell magát, hogy megtegyen néhány lépést.

Carlos „indítványozott” nekünk valamit. Azt mondta, hogy mielőtt mondanánk valamit, huszonnégy órát kéne gondolkodnunk arról, mit fogunk mondani. (Egy mód a fyler elme elleni harcra.)

Carlos elmondta, hogy gondja volt a fogával, és nem hagyhatta, hogy csak úgy bármelyik fogorvos foglalkozzon vele. Abban nem lenne erő, ha keresne egy fogorvost a telefonkönyvben, vagy megkérdezné egy ismerősétől a fogorvosa nevét.

Valaki arról az élményéről kérdezte Carlost, amikor „megállította a világot” a UCLA campusán. Carlos kimutatott a tornacsarnokból: „Ott sétáltam – pont ott ahol azok a kis dombok vannak – füves kis dombocskák (Mindenki nevetett.) Azt mondta, mindig egy etióp fickó kószált arrafele. És ez a virággyerekek idejében volt. Gyönyörű fiatal nők feküdtek a füvön – „bugyi nélkül”. (Mindenki nevetett) Ez az etióp fickó szintén leheveredett a fűre, és lassanként, apránként odahempergett az egyik nőhöz, és a következő dolog amit tudtál az volt, hogy az egyikük mellett van és átöleli. (Sok nevetés a történet alatt.) Carlos azt mondta, sokszor látta ezt a fickót, amint ugyanezt a taktikát alkalmazza, és ez mulattatta, és azt kívánta, bárcsak lenne vele valaki, akinek azt mondhatná : „Nézd azt az etióp fickót – már megint ott van!” „De nem volt senki, akinek elmondhattam volna, úgyhogy magamban nevettem.” Carlos azt mondta, hogy hirtelen, ahogy nézte a fickót, látta, hogy flyerek vannak MINDENHOL! Azt mondta, mindenhol ott voltak, kivéve, ahol hézagot lehetet látni a flyerek között, és látni lehetett a földet. Carlos úgy írta le, mintha az ugrók olyan sokan lettek volna, hogy csak kis hézagokat lehetett látni. Azt mondta, „Némelyik nagy volt. Körülbelül ilyen széles (és egy körülbelül egy méter széles részre mutatott a színpadon). Némelyek kisebbek – alacsonyabbak. Azt mondta, ettől a látványtól okádhatnéka lett.

Carlos azt mondta: „Az emberek azt mondják, én találtam ki don Juant!”. Aztán az első sorra mutatva, ahol a boszorkányok ültek, mosolyogva és ugyanakkor rémülten azt mondta: „Hát, én nem találhattam ki EZEKET a lényeket! Kitalálni CAROL TÍÍÍÍÍGGGGSt??????!!!!!! Halálosan félek tőle! (Mindenki nevetett.)

Megkérdezte a közönséget, hogy ismerjük-e a hüvelykujjszabályt. Komoly és döbbent hangon azt mondta, hogy ez a kifejezés egy régi angol törvényből jön, ami azt mondja, hogy egy férfi csak olyan bottal ütheti meg a feleségét, ami olyan vastag, mint a hüvelykujja (vagy vékonyabb). Carlos azokra a módokra utalt, ahogy a társadalmi rend behatárolja és uralja a nőket.

Carlos vigyorogva és huncut csillogással a szemében azt mondta, hogy két szó van, amit a nők nagyon komolyan és hangsúlyozottan mondanak ki. Amikor a nők kiejtik ezt a két szót, eltúlzottan mozgatják az ajkukat (és nagyon lassan és megfontoltan mozgatta az ajkait, nagyon komoly és mesterkélt arckifejezéssel). Azt mondta, ez a két szó a SZERELEM és a KAPCSOLAT. Carlos együttérzően azt mondta: „Ha AKAROD Johnnyt – VIDD MAGADDAL! A GYEREKEIDET? VIDD ŐKET MAGADDAL! Óvott minket attól, hogy Johnny vagy a gyerekek eltérítsenek.

Carlos azzal zárta az utolsó beszédét: „Még találkozunk.”

 

Beszámoló2


A workshop azonnal nagyon erősen kezdődött Carlos előadásával. Azt mondta, a gyűjtőpont helyzete ellentétes a férfiaknál és a nőknél. Nem emlékszem, hogy a fénylő oldal befelé van-e a nőknél, és a férfiaknál kifelé, vagy fordítva. A lényeg az, hogy emiatt a férfiak és a nők teljesen más módon érzékelik a világot. Beszélt arról, hogy az univerzum női, és a férfi a női kiterjesztése. Leszögezte, hogy a keresztény elképzelés, miszerint a nő a férfi bordájából lett, nonszensz. Pont fordítva van. A férfiak a mi bővítményeink. Beszélt arról, hogy a férfiak ritkák, és hogy emiatt magasztalták fel magukat a fontosságnak erre a fokára és fojtották el a nőket. A társadalom arra képzi a nőket, hogy a férfiak szolgálatára legyenek. Azt mondta, arra neveltek minket, hogy elfelejtsük, vagy semmibe vegyük a méh második funkcióját. A méh második funkciója az, hogy egy „gondolkodó” szerv. Nem úgy „gondolkodó”, ahogy az elme, hanem érzékel. Azt mondta, a férfiak törékenyek. A nőknek van ez a nagy, hatalmas alsó területük, ami húzza őket. A férfiaknak egész életükben dolgozniuk kell azért, hogy lássanak, és ők az egész testükkel látnak, míg a nők mindig látnak a méhükkel, de arra lettünk nevelve a társadalomban, hogy ne vegyünk erről tudomást. Sosem szabadna megengednünk egy férfinak, hogy „uralkodjon” rajtunk… de meg kell értenünk a törékenységüket. A férfiak ritkák és törékenyek. A társadalmi rendszert egy szempontból arra tervezték, hogy megvédje őket. Mindig „mamit” keresnek… És ki neveli fel ezeket a fiúkat? A nők. Nevetséges. Arra neveljük a kisfiainkat, hogy a helyünkön tartsanak minket. Azt mondta, a férfiaknak és a nőknek összhangban kell dolgozniuk ahhoz, hogy bármi működjön. És amikor a férfiak látnak, szerkezetbe rakják, míg mi nők látunk, és azt mondjuk, „és?”, mivel mi mindig látunk. A férfiak kategorizálnak, rendszereznek. Örökké ezt teszik, amit mindnyájan láthatunk is ezen a levelezőlistán. Azt mondta, az emberiség kipusztulóban van, és az egyetlen mód a túlélésre a fejlődés, és a nők azok, akik létre tudják hozni ezt az evolúciót. A nők a hajtóerő és a férfiak azok, akik úgymond megvalósítják, amit a nők látnak. Ez a levelet a saját emlékezetemből írom. Nem készítettem betű szerinti feljegyzéseket. Ez alapjában véve az, ahogyan én értettem, amit Carlos mondott… de vannak benne szó szerinti idézetek is tőle. Valaki természetesen kérdezett a férjekről és a gyerekekről. Carlos azt mondta, nem szeretne most ötven válást látni, de nem kéne hagynunk, hogy a férfi uralkodjon rajtunk. Azt mondta, a kapcsolat elviszi az összes energiánkat. És minek? Ha szexet akarsz, csináld, de ne vidd bele az egész udvarlás-kapcsolat-szerelem mizériát.

Ha nem szereted a szexet, mond meg a férjednek, hogy menjen, és csinája valaki mással. Azt mondta, a nőket arra trenírozták a társadalmi rendben, hogy gyűlöljék egymást, hogy versengjenek. Azt mondta, a nők barátok, és mind szeretik egymást, de amikor egy férfi feltűnik a színen… hát… az egész repül ki az ablakon. Csak a nők tudják létrehozni az evolúciót. Rajtunk múlik. Mindannyiunkat megnevettetett, amikor eljátszotta, hogy tesz meg egy férfi mindent egy nővel, és amikor az dühös lesz, csak a „szegény kisbabát” kell játszania, és a nő megbocsát és megy, hogy gondot viseljen rá… Nagyon mulatságos volt… De nagyon igaz! Azt javasolta a kapcsolatban, házasságban vagy akármiben élő nőknek, hogy csinálják szex nélkül, és nézzék meg, mi fog történni.

Másnap reggel Taisha Abelar beszélt. Erre nehezebb emlékeznem. Egyáltalán nem vagyok egy reggeli ember!:) A fákon töltött idejéről beszélt, és hogy miután elég csendet halmozott fel, hogyan látott két nőnemű lényt maga mellett állni. Totális vonzódást és biztonságot érzett. Azt mondta, felderítők voltak. Egyszer megkérte őket, hogy vigyék el oda, ahonnan jöttek, és egy csövön/alagúton utazott lefele. A szervetlenek ezt az univerzum „szeméttelepének” nevezték. Teli van mindenféle felismerhetetlen dolgokkal… mindenesetre fény volt ennek az alagútnak a végén. Azt mondta, a nők csövek. Közvetlen hozzáférésük és „tagsági viszonyuk” van a szervetlen lények világához. A szervetlen lények világa párhuzamos a miénkkel. Azt mondta, bármelyik nő, aki teljes csendben marad 10 perc és 1 óra közti ideig, látni fogja a csőnek ezt a bejáratát a másik világba, de don Juan azt mondta neki, ne utazzon, ha nem érzi, hogy megvan hozzá az energiája. Az ember elveszhet abban a világban, és sosem tér vissza. Taisha azt mondta, hogy a csend, amit a nő fenntart, mielőtt ez a cső megjelenik, megadja neki a józanságot, ami az utazáshoz szükséges, míg a férfiaknak évekig kell dolgozniuk azért, hogy összegyűjtsék ezt a józanságot.

Florinda Donner Grau. Ah! A baszásról beszélt.  Könnyeztünk a nevetéstől! Egy absztrakt energiáról beszélt, amit don Juan a szélnek nevezett. Elmesélt nekünk egy rendkívül mulatságos történetet arról, hogy don Juan azt mondta neki, tárja szét a lábait a szélnek. Nem hiszem, hogy tényleg el tudom ismételni az egész történetet… Az Öreg Florindával és don Juannal volt együtt, és don Juan megkérdezte tőle, akarja-e látni, mit csinált a szél az Öreg Florinda puncijával. Florinda természetesen meg volt döbbenve, és olyanokat gondolt: „obszcén vén kecske” meg hasonlókat, és hogy legközelebb már elő fogja venni a péniszét, amit miután azt mondta az Öreg Florindának, hogy mutassa meg a punciját, természetesen meg is tett. Nem tudtuk abbahagyni a röhögést… Olyan eleganciával adta elő ezt a történetet, és az eljátszott felháborodása olyan mulatságos volt! Mindamellett Nelida is ott volt, és megdorgálta don Juant: „Nem szabadna ezt így mondanod neki. Ez nem egy szél. Ez egy absztrakt energia.” Öreg Florinda kivitte Florindát a hátsó udvarra, levetette vele a bugyiját, felemelte a ruháját, és lefektette kitárulkozva a „szélnek”. Don Juan azt is mondta neki, hogy sose hordjon bugyit. Florinda megkérdezte: „mi van a váladékokkal?”, és don Juan azt mondta, hogy ezek a női panaszok azért vannak, mert a nők csak egyetlen funkcióra használják a méhet, és ezért a méh beteg, mivel nem használják a második funkciót. Szóval Florinda ott fekszik és elalszik. A következő dolog amit tud, hogy megbaszták (az ő szavai..) Elkezdett sikítozni és kiabálni, azt hívén, hogy az egyik mexikói kapta el! Az egésznek az a lényege, hogy van egy absztrakt energia, aminek a nőknek meg kell nyitniuk magukat. Azt mondta, nem akarja, hogy mindannyian kimenjünk és ezt tegyük… azt hiszem az embernek egy bizonyos mennyiségű összegyűjtött csendre van szüksége ehhez, de nyilvánvalóan az volt a szándéka, hogy a tudatában legyünk ennek. Azt is mondta, hogy be tud jönni a házadba. Nem szükséges odakinn lenni.

Carol Tiggs, megint reggeli beszéd… szóval nem voltam teljesen magamnál. Arról beszélt, hogyan kell neki és Carlosnak együtt lenniük (nyilvánvalóan don Juan mondott nekik valamit), de ők ezt folyamatosan vitatják! Elmondott nekünk három történetet, hogy szemléltesse a méhet. Ezek a történetek arról a világról szóltak, ahová ketten mentek, és ahol volt neki egy férje és egy gyereke, ahol ő és Carlos elismertek voltak. Carol beszélt erről don Juannal, és ő azt mondta, ezek nem emberek voltak, és amikor valakinek a gyűjtőpontja elmozdul, hogy egy másik világot érzékeljen, automatikusan valami ismerősnek interpretálja azt a világot. Don Juan azt mondta, hogy a méh érzékelésének használatával sokkal tisztábban tudná látni azt a világot, mint Carlos. Ő nem hitte… De egy nap átcsusszant abba a világba, és csak töredékek voltak, és se füle se farka nem volt  „látásának”, de ekkor valami más újrarendezte az egész rendszert, és látta a házat, ahová mindig álmodta magát. Azt mondta, hogy bármikor, amikor egy másik birodalomban vagy, ahhoz hogy visszatérj, ugyanarra kell visszamenned, ahol beléptél. Bárcsak többre emlékeznék. Tudom, hogy belül nagyon mélyen megérintett, de nem igazán tudok visszaemlékezni. Carol fiatalabbnak nézett ki, mint októberben, legfeljebb harmincnak. Igazság szerint nagyon szép volt.

A Blue Scout. Azonnal megérintet, ahogy felsétált a színpadra. Felolvasott egy fejezetet Carlos új könyvéből. Nagyszerű volt, majdnem elaludtam.. nem, ez nem teljesen igaz. A hatása egy alvásközeli állapotban tartott. Lehunytam a szemem, de mindig eljutottam odáig, hogy úgy éreztem, elszállok, úgyhogy kinyitottam a szemeim, és megpróbáltam tudatomnál maradni. Szerintem egyáltalán nem úgy nézett ki, mint Carlos vagy Carol. Ősz haja volt. Egyszerűen erőteljes volt. Nem tudom leírni.

Szombat este Taisha és Florinda beszélt és válaszolt kérdésekre. Cserkészés. Álmodás. Azt mondták, ez az egész arról, hogy „én cserkésző vagyok, én meg álmodó” nem helyes, mindkettő vagyunk vagy mindkettőnek kellene lennünk. A cserkésző lerögzíti a helyére a gyűjtőpontot, az álmodó mozgatja. Az álmodási figyelemnek semmi köze az álomhoz. Az álom tartalma nem számít, ezért nem arra kell törekedni, hogy az álmot uraljuk, hanem hogy a figyelmünket uraljuk az álomban. Taishának be kellett cserkésznie a női létet a fákon való élet után. Miután másfél évig élt a fákon, a gyűjtőpontja kifordult, úgyhogy becserkésztették vele a női helyzetet annak érdekében, hogy visszaforduljon. Ez azzal járt, hogy meg kellett mindent találnia, amivel egy olyan korú nőnek lenni akkoriban járt. Partikra járt, és megtanult flörtölni. Azt mondta, a flörtölés lehetővé teszi a méhnek, hogy kifejeződjön vagy kiáradjon a testen. Női energia, amire a férfiak természetesen válaszolnak :)

Az utolsó előadás, Carlos. A flyerekről beszélt. És arról, amit péntektől vasárnapig folyamatosan ismételgettek nekünk, hogy olyan lények vagyunk, akik meg fognak halni. Azt mondta, ez nem negatív. De ad nekünk egy lehetőséget. Nincs semmi vesztenivalónk. A pénteki előadásán azt mondta, a nők természetes módon ki tudják kapcsolni a világ áramlását. „Mérges leszel, és kikapcsolod a barátodat” – mondta, és azt javasolta, nézzük meg „mi fog történni, ha minden ok nélkül csak úgy mindent kikapcsoltok? Nem dühből, nem önsajnálatból, csak úgy önmagáért.”

Nos, vissza a vasárnaphoz! Azt mondta, az egész elménk egy idegen entitás beültetése. Szerves lény, de nincs teste. Azt mondta, az összegzés során rájövünk, mit tettek velünk, mik vagyunk, és amikor ezt megtesszük, és küzdünk ezzel az elmével, lesznek választási lehetőségeink. Azt mondta egy nagyon kicsit területen létezünk, amit társadalmi rendnek nevezünk, és azt akarja, hogy távolabb húzódjunk ettől a társadalmi rendtől mélyebb szintekre. Azt mondta, az egész társadalmi rendet a flyerek találták ki. Megeszik a tudomásunkat a lábujjainkig. (vissza a péntekre… azt mondta, az energia nem azzal áll kapcsolatban, hogy kövérek vagyunk-e vagy soványak, hanem amikor egy személy energiájáról beszél, arra a véges mennyiségű energiára gondol, amit a fénylő gömbünk tartalmaz) egyébként a tudomás nem energia… Azt mondta, amikor megszületünk, a flyerek azonnal elhúzzák az energiatestünket tőlünk… mivel ha nem tennék, az energiatest látná és felismerné a flyereket… és megállítaná őket a táplálkozásban. Azt mondta, a tudomásnak egy ragyogásával születünk, ami beborítja az egész fénygömbünket, de a flyerek leeszik ezt. A varázslók, harcosok azon dolgoznak, hogy visszahozzák ezt a tudomást. De ez egy élethossznyi küzdelem. Mint ahogy a Chacmool-ok megmutatták nekünk, egyetlen rövid pillanat, egyetlen pillanatnyi abbahagyása ennek a harcnak, és a flyerek azonnal visszaeszik a tudomásunkat a lábujjainkig. Azt mondta, mihelyst megnöveljük a tudomásunkat, úgy fogjuk találni, hogy vannak választási lehetőségeink. A társadalmi rend tere, amiben létezünk, nem ad nekünk. Azok vagyunk, amit a flyerek belénk ültettek. Nincs más választásunk, csak hogy azok legyünk, ami az elménk, és az elménk egy idegen beültetés. Elmondott egy történetet, hogy szemléltesse. Fogorvoshoz kellett mennie, de a fogorvosa, akiben megbízott, meghalt. Tehát a választási lehetőségei. Azt mondta… nehéz visszaemlékezni a szavaira. Valami a szándékról, a szellemről… vagy a társadalmi rendben cselekedni, és felhívni egy fogorvost időpontért. Választási lehetőségek. Egy sincs, ahogy most vagyunk. De növeld meg a tudomást, és többé nem kell annak lennünk, aminek hittük magunkat. Sokat beszélt különböző dolgokról és megnevetetett minket. Azt mondta, látja, hogy nyomottak lettünk, és fel kell vidítania minket. Csak egyetlen módon lehet a flyerekről beszélni: teljes józansággal.

Carolból többre emlékszem. Az evolúcióról beszélt. Mi az? Azt mondta, senki sem tudja igazán. A dinoszauruszok szándékolták az evolúciót és madarakká váltak. Azt mondta, a nők azok, akik véghezviszik az emberiség evolúcióját.

Valaki azt kérdezte Carlostól, miért aggódik az emberiségért, ha az csak egy kicsi hely az univerzum sávjaiban. Azt mondta, nem aggódik… de ő maga is egy ember. Azt mondta, hogy mi, emberek, remekbe szabott lények vagyunk… azt hiszem, ez a részrehajlásából és a vonzalmából jött. Valaki megkérdezte Carlostól, mi a fegyelem, mivel fegyelemre van szükségünk ahhoz, hogy megküzdjünk a flyerekkel. A fegyelem egy hangulat fenntartása. Nem olyasmi, hogy valaminek a megtételére kényszeríted magad, hanem folyamatosan fenntartani a harcot.

Még nagyon sok minden van, de nem emlékszem mindenre… Ó, Carlos beszélt az oaklandi esetéről. Úgy értettem, most már sokkal jobban van. Azt mondta, nincs annyi energiájuk, mint don Juannak volt, mert ő csak a leszármazási ágára koncentrált. Don Juan nem tanító volt, őt CSAK a leszármazási ága folytonossága érdekelte, és mihelyst összegyűjtötte azokat az embereket, akikre szüksége volt, végzett az egésszel.

Nos, mint mondtam, ebből sok minden az én interpretációm. Részben azért küldöm el nektek, mert némelyiketek kérte, részben mert így éreztem… Mint Carlos mondta, ő csak a sofőr, a nők azok, akik irányítják őt. Fontosnak éreztem, hogy a férfi harcosok megértsék az ő helyzetét, és a nők helyzetét. Ez nem hatalmi harc. Ez nem versengés. Ez nem arról szól, hogy a nők megpróbálnak férfiak lenni, ahogy a feministák teszik… :) A férfiak helyezik a dolgokat szerkezetbe, és a nők a hajtóerő. A varázslók azt mondták nekünk, hogy a férfiak törékenyek és ritkák, és ezt valahol belül érzem, de nem tudom kiaknázni. A legnagyobb szeretettel vagyok mindnyájatok iránt… És remélem, hogy valamelyik része ennek esetleg segítséget nyújt a saját harcotokban a flyerek ellen, és egyéni haladásotokban a szabadság felé. Mint Carlos kijelentette, egyenértékű lények vagyunk. Csak a férfiaknak hosszabb időbe telik eljutni bizonyos pontokra.

 

Beszámoló3


A férfi és női princípium. A varázslók szerint a férfi és a nő közti különbség biológiai szempontból nem olyan nagy, a méhet leszámítva. Másrészt viszont az energetikai különbség hatalmas. Bemutattak néhány, ennek a különbségnek köszönhető különbséget a férfi és női viselkedésmód között.

Bemutatták, hogy ezek az általánosságok azon alapulnak, amit ők úgy hívnak: a férfi paradigma, és az ezekhez kapcsolódó viselkedésmódok. Carlos szerint a férfiak szocializációja nem olyan nehéz a számukra, mivel az a férfi princípiumon alapszik. A nők számára viszont pusztító, mivel jóformán semmit nem tartalmaz a női princípiumból. Arra is rámutattak, hogy a varázslók azért tudják elvégezni ezeket a megfigyeléseket a férfi és a női viselkedésről, mert megszabadították magukat a szocializációtól, és így láthatják mi micsoda.

A férfiaknak vannak bizonyos viselkedésmódjaik, amik önmagukat ismétlik újra meg újra különböző árnyalatokban, és a nőknek is megvannak a magukéi. Ezek az általánosságok bizonyos mértékig a flyerek beültetései, és emiatt olyan egységesek. Újra és újra kijelentették, hogy ezek a viselkedésmódok a férfi paradigma részei, amiket a nők leutánoznak.

Carlos Castaneda beszélt nekünk péntek este, és azt mondta, nagyon óvatosnak kell lennie azzal, mit mond, mivel egy csoport nővel beszélni nagyon más, mint amikor férfiak (a bajtársak) is ott vannak. Rámutatott, hogy a nők a méhük miatt mindennek a tudatában vannak, akár tudatosan, akár nem, míg a férfiak a rendszerezésben jártasak. Beszélt a szocializációnak a nőkre gyakorolt káros hatásairól, és hogy a férfiaknak nincs okuk arra, hogy meg akarják változtatni a dolgokat, mivel ezt a világot ők hozták létre.

Azt mondta, a férfi a nőből lett létrehozva (elsütött néhány viccet, mennyire fordítva van az Ádám és Éva elképzelés), és nagyon törékeny. A Nagual szerint a férfi egy kis finom ötvösmunka energiából. Azt mondta, a férfi princípium ritka ebben a női univerzumban, és ezért rengeteg ki nem érdemelt figyelemben részesül. Ezért van az, hogy a férfi ego olyan óriási, és az egója és a tettei közti szakadék olyan hatalmas. Azt is jelezte, hogy mivel a férfi a nőből lett létrehozva, semmi egyedit nem tartalmaz belőle. Leszögezte, hogy ennek a világnak a paradigmája férfi paradigma, és hogy a férfiak és a flyerek (nem mondta, hogy összejátszanak) szigorú ellenőrzése miatt a női paradigma jóformán nem létezik, mivel nincs modellünk, amihez igazodhatnánk. Azt mondta, hogy a flyerek tudják, hogy annak érdekében, hogy uralkodjanak ezen a fajon, támadásuknak a nőre kell irányulnia, és onnantól fogva minden összeomlik.

A Nagual állította, hogy a nőket közönyösségre nevelték a látásukkal kapcsolatban, és hogy ez nem a természetes állapotuk. Egy nő számára csak csendre van szükség. Azt mondta, hogy a nők gyűjtőpontján a fénylő oldal befelé hajlik, és ez lehetővé teszi, hogy a csendje teljes legyen. Egy férfi számára, akinek a gyűjtőpontja fényes oldala kifelé hajlik, az, hogy tökéletesen leállítsa a külső zajt, nem teljesen lehetséges. Ennél fogva a férfiak rendszerezéssel töltik az idejüket, és beszélnek, beszélnek, beszélnek. Ezzel szemben a nők előszeretettel viseltetnek a cselekvés iránt. A nők a cselekvésre van hajlamuk. Gyakorlatias cselekedetekre. Azt mondta, a férfiak azzal próbálják meg kompenzálni ezt a különbséget (ami a harcosok szerint hatalmas), hogy megpróbálják a nőket VISELKEDÉSRE kényszeríteni.

Azt mondta a férfiak a legkülönbözőbb módokkal állnak elő, hogy uralják a nőket, de a nagy része őrájuk vonatkozik. Hisztérikusnak nevezik a nőket. De valójában ők a hisztérikusak, és jó okuk is van rá, hogy azok legyenek. Nagyon törékenyek (szegény bébik, nevetett). Bármit megtennének és bármit mondanának, csak hogy megkapják a nők figyelmét (amit a nők mind nagyon gyorsan meg is adnak). Azt mondta, a férfiak azt hiszik, hogy Papát (férfiasságot) próbálnak találni, de amit valójában tesznek, az, hogy megpróbálnak Mamit találni.

A harcos társaságból mindenki újra és újra elmondta nekünk, hogy semmi, amit mondanak, nem új a számunkra, mivel a nők tudják mindazt, amit most elmondanak, a lényeg az, hogy a tudatos figyelmünkbe hozzák azt, aminek már a tudatában vagyunk. Ehhez csendre van szükség. A Nagual azt mondta, hogy a nők mélyről jövően érzékelnek, és hogy mindegyikünk egyedi a méhének köszönhetően (olyan mintha a kozmikus ujjlenyomatunk lenne). Egy férfinak a lénye teljességét kell használnia ahhoz, hogy tudatos legyen, és a férfiak sokkal egységesebbek az érzékelésükben. A nőknél a méh közvetlenül érzékel, úgyhogy a tudásuk is közvetlen.

Mindannyian kijelentették, hogy ők nem támadják a férfiakat, de egy nőnek sem szabadna megengednie a férfinak, hogy megmondja neki, mit tegyen, mivel nincs rá feljogosítva. Ismét elmondták nekünk, hogy legyünk férfiak vagy nők, az energiánk 80-90¡t lekötik az udvarlás körüli rituálék, és ezektől meg kell szabadulnunk, annak érdekében, hogy energiát nyerjünk. Florinda rámutatott, hogy ez nem azt jelenti, hogy unalmasan kell öltözködnünk stb. Mindent, amit csinálunk, csak önmagáért csináljuk, mintegy gesztusként.

Carol Tiggs elmondott nekünk egy történetet arról, hogyan volt a Nagualnak nehéz, morózus, búskomor időszaka, képtelen lévén kitalálni, mit tegyenek. Érte jött egy nő egy másik leszármazási ágból. Végül úgy találta, hogy nem arra van, hogy vezesse a társaságát – a vezetésnek a méhből kell jönnie. Nagy megkönnyebbülés volt a számára, hogy végül rájött erre. (Azt hiszem emiatt tréfálkozott azzal, hogy ő csak a sofőr.)

Több alkalommal is a fajunkra irányították a figyelmünket, ami a megsemmisülés szélén áll. Ha ez megváltozik, abból kell jönnie, hogy megváltoztatjuk a méhükre összpontosított figyelmünket a szexualitásról arra a tényre, hogy ez egy közvetlen kapcsolat, nevelőként, hogy valami teljesen újat szándékoljunk. Ha az ember meg akar menekülni, szükségszerű, hogy fejlődjön, és szükségszerű, hogy a férfi és a nő egy teljesen új módon dolgozzon együtt.

Taisha hihetetlenül titokzatos meséket mondott nekünk önmagunkról. Szőtte a meséjét, és először lettünk felvilágosítva arról, hogy a nők csövek, amin keresztül a szervetlen lények világába csúszhatunk. Nőként pontosan mi vagyunk az a cső, amin keresztül beléphetünk abba a világba! Megdöbbentő! A nyílás a részünk. Ezen keresztül elkezdhetjük felmérni, mennyire el lettünk vágva a valódi természetünktől. Elég érdekes, hogy azt mondta nekünk, a flörtölés az egyik legközelebbi dolog az eredeti természetünkhöz, azok közül, amink van. Ne egy kapcsolat érdekében flörtöljünk, hanem a rafinéria és a kommunikáció eszközeként. A Nagual azt mondta nekünk, hogy a férfiak végső győzelme az volt, amikor a nők elkezdték egymást szexéhes libáknak nevezni. A nők egymás ellen fordultak, és átvették a férfiak lekicsinylő kifejezéseit.

 

 
Hasznos Linkek
 
Melegedj a tüznél
 
Movie Linkek:
 
Érdekes honlapok:
 
Homepages:
 
Zene, klippek:
 

NOTE:

All Pictures belong to the respected artists and movie companies. No money is made in the usage or making of this site. Please support the artists by buying their movies. I do not upload any of these pictures and images. None of these pictures and photos are mine. If Your picture, image or photo is on here and you want it off, email me and I will take it off right away: 

  zen.titusz@gmail.com 

 


Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?