Az Ego kicsiny világa ;-)
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 
Olvasgatom...
 
 
társalgó
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Site Meter


moon phases
~ Mágia
~ Mágia : A mágus útja

A mágus útja

Deepak Chopra  2007.05.12. 09:44

Részletek Deepak Chopra könyvéből

"Mi nem emberek, hanem varázslók vagyunk.
A közönséges emberek nem fizetik meg az árát,
hogy a mi utunkat járhassák."

Soror Het Heru (Shadowrun Grimoire)

Merlin és Artúr király
(részletek Deepak Chopra könyvéből)

A mágus útja

- Hallottál már a mágus útjának nevezett tanításról? - kérdezte egyszer Merlin.

Artúr felpillantott sikertelen tűzrakási kísérletéből. A tűzgyújtás nehéz művelet volt a nyugati tartományok kora tavaszi párás reggelein.

- Nem, sohasem hallottam róla - mondta Artúr rövid gondolkodás után. - Mágusok? Arra gondolsz, hogy ők különleges dolgokat visznek végbe?

- Nem, csak olyasmiket, amiket mi is teszünk – válaszolt Merlin. Ujjainak egyetlen csettintésével lobbantotta lángra az Artúr által összegyűjtött aprófa nedves halmát, mert elunta a fiú ügyetlen kísérletezését. Azonnal fellobbant a láng. Merlin ekkor kitárta tenyerét, és ennivalót szerzett a puszta légből: két vörösesbarna burgonyát és egy maréknyi gombát.

- Tűzd ezeket a nyársra, és süsd meg! - mondta. Artúr magától értetődően bólintott. Kb. tízesztendős volt, és csak Merlint ismerte. Ameddig csak vissza tudott emlékezni, mindig együtt voltak. Bizonyára volt valaha édesanyja, de arcát még haloványan sem tudta felidézni. Megszületése után néhány órával a fehér szakállú öregember már érvényesítette a királyi csecsemőre vonatkozó jogait.

- Én vagyok a mágus tudományának utolsó őre – mondta Merlin -, és talán te leszel az utolsó, aki megtanulja azt.

Artúr a nyársakat a tűz fölé rakva hátratekintett a válla fölött. Kíváncsi lett. Merlin Mágus lenne? Sohasem tűnt föl neki. Kettesben éltek az erdőben és a kristálybarlangban. A barlang derengése adott nekik fényt. Artúr úgy tanult meg úszni, hogy hallá változott. Ha enni akart, megjelent az élelem, vagy éppen Merlin adott neki valamit. Nem így áll a helyzet mindenkivel?

- Tudod, hamarosan elmész innen – folytatta Merlin. - Vigyázz, ne ejtsd azt a burgonyát a tűzbe! – Persze a fiú már bele is ejtette. Mert Merlin visszafelé élt az időben, és figyelmeztetései mindig túl későn érkeztek, mindig csak az apróbb balesetek után. Artúr letörölte a hamut a burgonyáról és visszatette a zöldellő fáról vágott nyársra.

- Sose bánd, majd az lesz a tied! – mondta Merlin.

- Mit értesz azon, hogy elmegyek? – kérdezte Artúr. Csak ritka alkalmakkor járt a közeli faluban, amikor Merlin piacra ment, de ilyenkor a mágus elővigyázatosan mindkettőjüket vastag, csuklyás köpönyegbe öltöztette. Mivel a fiú jó megfigyelő volt, nyugtalanította az, amit másoknál látott. Merlin különös, bandzsító tekintettel nézett tanítványára.

- A mocsárba küldelek, vagy – ahogyan a halandók nevezik – a világba. Azért őriztelek meg ennyi éven át a mocsártól, hogy olyasmire tanítsalak, amit sosem szabad elfelejtened. – Merlin hatásszünetet tartott, majd folytatta – A mágus útjára.

Miután kiejtette ezeket a szavakat, hosszú ideig egyikük sem szólalt meg, ahogyan ez régi barátoknál már csak lenni szokott. Szinte együtt lélegzett az öregember és a fiú, s így Merlinnek éreznie kellett, milyen nyugtalanul, ketrecbe zárt tigrishez hasonlóan vágtatnak Artúr gondolatai. Elköltötték az étket, és a fiú elment, hogy megmosdjon a barlang alatti azúrkék tavacskában. Amikor visszatért, Merlin a kedvenc szikláján napozott (bár a napozás kifejezés sajátosan értendő: a boglyas felhők épp csak annyira nyíltak meg, hogy egyetlen napsugár áthatolhasson a fák koronáján, és elérje a mágus hófehér haját). Ekkor szólalt meg először a fiú:

- és mi lesz veled?

- Velem? Ne légy beképzelt! Egész jól elleszek a segítséged nélkül is, köszönöm. - Amint rövid visszavágása végére jutott, Merlin máris érezte, nagyon megbántotta a fiú érzelmeit. De a mágusok nem szívesen kérnek elnézést. Ekkor egy szép, fehér kőrisből készült íj jelent meg Artúr előtt a földön, aki buzgón lehajolt érte, és rögtön kezdte felhúrozni. Saját jelrendszerüket ismerve, ez volt az öregember bocsánatkérése.

- Nem magam miatt aggódom - folytatta Merlin -, hanem a tudás elvesztése miatt. Mint mondtam, talán te leszel az utolsó, aki megismeri a mágus útját.

- Akkor majd gondoskodom róla, hogy el ne vesszen! – ígérte Artúr. Merlin bólintott. Aznap már nem beszélt a mágus útjáról és számos további napon sem. Aztán egy júniusi reggelen Artúr arra ébredt, hogy fenyőtű ágyát hó borítja. Didergett és felült. Őzbőr takarójáról fehér hópelyheket söpört a levegőbe.

- Azt hittem, ezt csak decemberben csinálod - mondta. Merlin nem válaszolt. Némán állt a táborukat borító hóban. Valami furcsa termett előtte: egy nagy szikladarabból kiálló kard. A hideg ellenére egyetlen hópihe sem tapadt a kőre, az ötlábnyi ragyogó damaszkuszi acélból kovácsolt penge ragyogóan szikrázott.

- Mi ez? - kérdezte Artúr. A kő látványa mélyen felzaklatta, de fogalma sem volt róla, miért.

- Semmi - válaszolta Merlin - csak emlékezz rá! Egy perc múlva a kard és a kő elhalványodott, s mire Artúr visszatért a reggeli mosdásából, a tisztáson ismét meleg volt, a hópihék elolvadtak a nyári nap melegében, és a kő, mint álom, eltűnt. A fiúnak sírhatnékja támadt, mert megértette: a jelenés Merlin búcsúját jelezte, a búcsút és az emlékeztetést.

Artúr további életének eseményeit jól ismerjük a legendából. Egy havas karácsonyi reggelen, Londonban a kőbe szorult kard csodás módon újra megjelent a katedrális előtt. A templomból kijövő tömeg meglepetésére kihúzta a kardot, és ezzel megérdemelte a királyságot. Hosszú, elkeseredett harcot folytatott ellenfeleivel a trónért, majd királyi székhelyként megalapította Camelotot. Napról napra, életre váltotta a mágus útjának titkait. Halála után történelmi figurává lett. A későbbi korokra maradt, hogy el-eltöprengjenek azon, mit tanított Merlin a kis tanítványának az erdőben töltött évek során, még mielőtt Artúr a kőhöz lépett volna, hogy a drágaköves markolattal egyben a sorsát is megragadja. Azután Camelot elesett, és rövid idő alatt szertefoszlott Artúr világa. Az ország viszálykodásba és tudatlanságba süllyedt. Merlin - jóslatának megfelelően - fajtája utolsó képviselőjének bizonyult. Utána nincs több mágus a nyugati kultúrában.

De Merlin sohasem hitte, hogy a mágus útjának sorsa a történelem alakulásától függene. - Amit tudok, az a levegőben van - szokta volt mondani. - Lélegezz, s máris jelen lesz! – A mágusok időtlen dolgokat ismernek, és ennek megfelelően tudásuk tárháza kívül van az időn. Az ösvény nyitva áll. Bárhol kezdődhet, nem vezet sehová, mégis igaz. Mindez kibontakozik számunkra is, ha Merlint hallgatjuk. ...

A mágus mindannyiunkban létezik. A mágus mindent lát, és mindent tud. A mágus minden ellentét, így például a világosság és a sötétség, a jó és a rossz, az öröm és a szenvedés ellentétei fölött áll. Mindaz, amit a mágus lát, a láthatatlan világban gyökerezik. A természet a mágus hangulatait tükrözi. A test és a tudat szunnyadhatnak, de a mágus mindig ébren van. A mágus birtokolja a halhatatlanság titkát. ...

A mágus szemléli ugyan a világ keletkezését és elmúlását, De lelke a fény birodalmában lakozik. A díszlet változik, de a látó ugyanaz marad. Tested az a hely, amit emlékeid otthonnak mondanak. ...

Ki vagyok én? Egyedül ezt a kérdést érdemes feltenni. S erre az egyetlenre sosincs válasz. A sorsod, hogy végtelen sok szerepet játssz el, de ezek egyike sem te vagy. Bár a lélek nem helyhez kötött, mégis a testnek nevezett ujjlenyomatban lakozik. A mágus nem helyi jelenségnek gondolja magát, aki a nagyobb világról álmodik. A mágus maga a világ, amely a helyi jelenségekről álmodik.

Merlin sok évre eltűnt Artúr világából, azután egy napon hirtelen újra feltűnt, amikor Camelot erdején átsétált. Artúr király a mester viszontlátása feletti örömében, királyi lakomát rendezett. De Merlin zavartan viselkedett, és úgy nézett egykori növendékére, mintha sosem látta volna még.

- Talán részt vehetek a lakomán, ha az vagy, akinek tartalak. – mondta Merlin. – De mondd meg, igaz lelkedre, ki vagy te?

Artúr igen meglepődött, de mielőtt tiltakozhatott volna, Merlin az egybegyűlt udvarhoz fordult, és hangosan így szólt:

- Ezt a zacskó aranyport annak adom, aki megmondja, kicsoda ez az ember. – és a keze között megjelent az aranyportól duzzadó zsákocska.

A Kerekasztal lovagjai zavarba jöttek, és igencsak bosszankodtak, de egyikük sem lépett előre. Hosszas várakozás után jelentkezett egy fiatal apród:

- Mindannyian tudjuk, hogy ő a király. - Merlin a fejét rázta, és kurtán-furcsán kiküldte az apródot a teremből. - Nem tudja egyikőtök sem, hogy kicsoda ?? – kérdezte ismét.

- Artúr! – kiáltotta egy hang -, minden bolond tudja. Merlin a pillantásával kereste – és őt is kutasította teremből. Az egész udvar zavarban volt, de a mágus kérdése hamarosan játékká alakult. Számos válasz röppent fel: Uther Pendragon fia, Camelot uralkodója, Anglia királya. Merlin egyik választ sem fogadta el, például az olyan szellemes válaszokat sem, mint ádám fia, Albion virága. Férfi a férfiak között stb.

Végül Guinevere maga is megszólalt: - Ez az én szeretett férjem. – suttogta. De Merlin ismét csak a fejét rázta. Sorban mindenkit elbocsátott, s végül csak a mágus meg a király maradtak a nagy csarnokban. - Merlin, mindannyiunkon kifogtál – ismerte el Artúr. De én biztosan tudom, hogy ki vagyok és válaszom ez: régi barátod és tanítványod. – Pillanatnyi mérlegelés után Merlin a korábbiakhoz hasonlóan ezt a választ is elutasította, s a királynak nem maradt más választása, mint hogy ő is elmenjen. De kíváncsiságában egy nyitott ajtóhoz ment, ahonnan beláthatott a nagy terembe. Meglepődve figyelte, amint Merlin az ablakhoz lépett, kinyitotta az erszényt és a levegőbe szórta az aranyport.

- Miért dobtad ki az értékes aranyat? – kiáltott fel Artúr nem tudván uralkodni magán. Merlin feltekintett. – Így kellett tennem, mert csak a szél mondta meg, hogy ki vagy te – válaszolt. - A szél? Hiszen nem mondott semmit! - Pontosan. ...

Ha megtisztítod az érzékelés ajtaját, látni kezded majd a láthatatlant, a mágus világát. A benned levő életforráshoz járulhatsz tisztulásért és átalakulásért. A tisztulás az életed mérgeitől való megszabadulást jelenti: szabadulást a mérgezett érzelmektől, a mérgezett gondolatoktól, a mérgezett kapcsolatoktól. Bármely élő - szilárd vagy szellemi - szervezet, közvetlenül is észlelhető energiakötegekből áll. ...

Az erő kétélű kard. Az én ereje ellenőrizni és uralkodni akar. A mágus ereje a szeretet ereje. A erő lakóhelye a belső én. Énünk sötét árnyékként követ. Ereje mámorító, szenvedélyek rabjává tesz, majd végül rombol. Az erő örök küzdelme az egységben ér véget. ...

Az én szintjén küzdünk a gondjaink megoldásáért. A szellem szerint maga a küzdelem a gond.

A mágus a tudás állapotában él. A tudás maga vezényli a saját megvalósulását. A tudatosság tere a szándékaink köré rendeződik. A tudás és a szándék - az erők. Amit szándékozol, az a javadra változtatja meg a téged körülvevő teret. A szavakban tömörített szándékok varázserővel bírnak. A mágus nem igyekszik megfejteni az élet misztériumát. Megéli azt itt és most. ...

Valamennyiünk árnyék-énje része a teljes valóságnak. Az árnyék nem bántani akar, csak rámutat tökéletlenségeidre. Ha átöleled árnyék-énedet, meggyógyul a hiányosságod. S ha meggyógyult, szeretetté változik. Ha már minden ellentétes tulajdonságoddal együtt tudsz élni, akkor - a mágusokhoz hasonlóan - a teljes éned él. ...

A mágus az alkímia tanára. Az alkímia - átváltozás. Az alkímia által kezded meg a tökéletesedés keresését. Te vagy a világ. Ha megváltozol, a világod is változik. A keresés céljai a hősiesség, a remény, a jóindulat és a szeretet - az időtlenség örökségei. Ahhoz, hogy segítségül hívhasd a mágust, erősnek kell lenned az igazságban, nem pedig makacsnak az ítéletben. ...

A bölcsesség élő, s ezért kiszámíthatatlan. A rend a káosz másik arca, a káosz a rend másik oldala. Belső bizonytalanságod a bölcsesség kapuja. A keresőt mindig bizonytalanság kíséri, botladozik, de sosem esik el. Az emberi rendet szabályok alkotják. A mágus rendjében nincsenek szabályok: hiszen az élet természetéből fakad. ...

A megtapasztalt valóság - elvárásaink tükörképe. Ha napról napra ugyanazt vetítjük magunk köré, a bennünket körülvevő valóság ehhez formálódik. A tökéletes figyelem rendezi áttekinthetővé a zűrzavart. ...

A mágus nem bánkódik a veszteség fölött, mert csak a valótlant lehet elveszíteni. Ám veszíts el mindent - a valódi mindig megmarad! A pusztulás és a szerencsétlenség romjai között rejtett kincsek bújnak meg. Amikor a romokba nézel, nézz alaposan!

Mint minden gyermek, Artúr is felfigyelt a halálra. Négy-vagy ötéves lehetett, amikor Merlin az erdőben talált rá. Egy kis szürke tollcsomó, egy halott veréb fölött guggolt.

- Mi történt vele? - kérdezte a fiú.

- Attól függ - válaszolt Merlin.

- Mitől?

- Hogy honnan nézed. A legtöbb halandó halott madárnak mondaná. S azon, hogy "halott" azt értik, hogy élete elpusztult. De a bölcsebb halandók mélyebbre néznének. Ők a halált újrarendeződésnek látják. A madarat alkotó anyagok visszatérnek a földbe, hogy elvegyüljenek az élethez szükséges anyagokkal.

A fiú kis ideig gondolkodott. - Miért félek ezt látni?

- Az emlékezés miatt. Akár tudod, akár nem, csecsemő-korod óta formálod elképzelésedet a halálról, és ehhez az emlékeidben félelem és fájdalom tapad.

A fiú túlságosan fiatal lévén, nem értette Merlin magyarázatát, s - mint általában a gyerekek - megtorpant az igazi kérdések feltevése előtt. Mindaddig elégedett volt a Merlintől kapott magyarázattal, amíg rá nem ébredt, hogy a halál őt is elérheti, nem csak az erdő állatait.

- Azt hiszem, egyre jobban félni fogok a haláltól - mondta tizenkét évesen. Merlin bólintott. - Amint egyre többet tapasztalsz meg a világból, emlékeid egyre erősebben térnek vissza. Aztán van itt valami más is. A halandók azért félnek a haláltól, mert a birtokuk elvesztésétől félnek. Elhullott állatot látva, nem tudod megmondani, melyik része pusztult el. Az utolsó lélegzet után a test súlya változatlan, a sejtek is azonosak. Csak a lélegzés szűnt meg, s mindaz, ami ennél magasabb rendű? A halandók házakat és sok mást őriznek saját magukban. Családjuk és nagyra értékelt tapasztalataik vannak. Ezek elvesztése a rémisztő. Elárulok neked egy titkot: semmi sem hal meg a halál pillanatában. A halál kezdet, nem befejezés. Amikor a halandók rettegnek tőle, csak saját emlékeikhez ragaszkodnak. Igazában senki sem tudja, milyen a halál. Nézz a mágus szemével, és fogadj minden veszteséget örömmel, a halál végső veszteségét is!

- Jól van - mondta Artúr kétségek közt vergődve. - De igazad van, nagyon sok minden van, amit nem akarnék elveszíteni.

- Lazíts egy kicsit a szorításon, és emlékezz: mindaz, amihez ragaszkodsz, valójában már halott, a múlt része! Halj meg a pillanatnak, és a felfedezed a végtelen élet kapuját!

Amennyire megismered a szeretetet, annyira válsz magad is szeretetté. A szeretet több, mint érzelem. A természet ereje és ezért az igazság hordozója. Ha kimondod a szót "szeretet", megragadhat az érzés, de a lényeg kimondhatatlan marad. A legtisztább szeretet ott rejtezik, ahol legkevésbé várnánk - a ragaszkodás nélküliségben.

Artúr legtisztább lelkű lovagja Galahad volt, aki - a királyhoz hasonlóan - házasságon kívül született. Bár nem tapadt hozzá szégyenfolt azért, mert Lancelot törvénytelen fia volt, mégis, amikor eljött a nap, hogy egy hölgy bajnokává legyen az udvarban, Artúr a fejét csóválta és a szemöldökét ráncolta.

- Nem akarom, hogy nemes hölgy bajnoka légy - jelentette ki Artúr. Galahad elpirult és hebegni kezdett:

- De uram, minden lovagnak egy hölgyet kell szolgálnia tiszta szerelme jeleként.

- Mit tudsz te a szerelemről? - kérdezte Artúr metsző Rangon, amitől Galahad bíborvörös lett.

- Ha olyan nagyon szolgálni akarsz egy hölgyet, hármat is ajánlok neked, akik közül választhatsz. - Artúr elküldött Margaretért, az ősz, öreg, bibircsókos takarítónőért. - Szolgálnád-e őt tiszta szeretetből nemes lovag? - kérdezte Artúr.

Gálahad zavarban volt. - Nem értelek, uram - motyogta. Artúr éles pillantással nézett rá, és elküldte az öregasszonyt.

- Hozzátok a másikat! - parancsolta. Most egy újszülött leánygyermeket hoztak be. - Margaretet túlságosan öregnek és csúnyának találtad, hogy szolgáld. De mit szólsz ehhez a hölgyhöz: nemesi származású, és a szépségét neked is el kell ismerned.

S bár egyetértett azzal, hogy a gyermek nagyon szép, Galahad egyre nagyobb zavarban volt. Nemet intett. - Kemény mester a te szereteted - mondta Artúr. Harmadjára is elküldött valakiért, s ekkor a tizenkét éves, csinos Arabelle lépett be. Galahad rátekintett, és igyekezett a haragját féken tartani.

- Uram, ez csak egy leányka és a féltestvérem - mondta.

- Azt mondtad, egy hölgyet akarsz szolgálni - szólt Artúr. Nagylelkűen hármat is eléd állítottam. Most már választanod kell! Gálahad döbbenten állt. - Miért gúnyolódsz telem, uram?

Artúr intett a kezével, és erre mindenki elhagyta a termet, kettesben maradtak. - Nem gúnyolódom veled - mondta. - Szeretnélek megtanítani valamire, amit a mesteremtől, Merlintől tanultam.

Gálahad feltekintett, és most már a király lágyabb arcvonásaira lett figyelmes. - Lovagjaim szeretetből szolgálják a hölgyeket, mondják ők. De minden esküvés ellenére, miszerint szűzien szeretik őket, általában szenvedély ébred bennük a szolgált hölgy iránt. Így van? - Galahad bólintott.

- S minél szenvedélyesebben kötődnek a hölgyükhöz, annál buzgóbban szolgálják, ugye? - Az ifjú lovag ismét bólintott,

- Merlin másféle szeretetre tanított - magyarázta Artúr. Gondolj az öregasszonyra, a csecsemőre vagy lánytestvéredre! Ők valamennyien az örök nőt testesítik meg. S ahogyan megjelenésük változik, úgy változik irántuk való szereteted is. Amikor azt mondod, szeretsz valakit, valójában arról beszélsz, aki a magadban hordozott képnek megfelel. Így kezdődik a ragaszkodás, mégpedig egy képhez, egy elképzeléshez való ragaszkodás. Azt állítod, hogy szeretsz egy nőt, de ha megcsal, szereteted gyűlöletté változik. Miért? Mert meggyalázták a benned élő képet, s mert valójában azt szeretted, annak bemocskolása dühít.

- Mit lehet ez ügyben tenni? - kérdezte Galahad.

- Nézz a mindig változó érzelmeid mögé, s kutasd ki, mi van a kép mögött? A kép csak a fantázia szülötte, s elképzeléseink megvédenek valamitől, amivel nem akarunk szembenézni. Ez esetben az ürességtől. Szeretethiányod van, ezért az őr elfedésére képet alkotsz. Ezért okoz annyi fájdalmat, ha elutasítják vagy elárulják a szerelmedet: saját vágyaid tátongó sebe kerül a felszínre.

- A szerelmet szépnek és magasztosnak tartják, de a te szádból szörnyűségesnek hangzik. - mondta Galahad. Artúr mosolygott.

- Amiről azt állítják, hogy szerelem, gyakran szörnyű következményekkel jár, de ez még nem a történet vége. A szerelemnek titka van. Merlin sok évvel ezelőtt elárulta nekem, s most megosztom veled: ha egyformán tudsz szeretni egy öregasszonyt, egy csecsemőt vagy egy leánykát, már képes vagy a puszta formán túl szeretni. Akkor a szeretet lényege - az egyetemes erő - felszabadul benned. Nem leszel ragaszkodó, de e csendes felhívásnak engedelmeskedik a szerelmed.

Az ébrenléten, az álmodáson és az álmodozáson túl a tudatnak végtelen távlatai vannak. A mágus egyszerre van jelen minden időben. A mágus minden esemény végtelen számú változatát látja. Az idő egyenes vonalai valójában az időtlenség felé kinyúló háló fonalai. ...

A keresők sosem tévednek el, mert a szellem hívogatja őket. A keresők egyre újabb megfejtési kulcsokat kapnak a szellem világából. Az átlagemberek ezeket a kulcsokat csak véletleneknek látják. A mágus szerint nincsenek vétetlenek. Minden történés a lélek más-más rétegét hozza felszínre. A szellem találkozni akar veled. Ha el akarod fogadni a meghívását, védtelennek kell lenned. Ha keresel, a szívednél kezdd! A szív mélye az igazság lakhelye. ...

A mágusok nem ítélik el a vágyat. Vágyaik követésével váltak mágusokká. Minden vágy valamely korábbira épül. A vágyak sora sosem ér véget. Ez maga az élet. Ne tekints egyetlen vágyat sem haszontalannak vagy rossznak! Egy szép napon mindegyik tejesül. A vágyak - magvak, a sarjadási idejükre várnak. Egyetlen vágy-magvacskából egész erdő növekedhet. ápold szíved legjelentéktelenebb kívánságát is! Egy napon ezek elvezetnek Istenhez. ...

Egy csodálatos karácsonyon Artúr kihúzta a kardot a kőből. A tettet figyelő nagy tömegből senki nem volt annyira meglepve, mint maga az ifjú Artúr. Hol van ilyenkor Merlin, kérdezte magában s arra gondolt, hogy az ő varázsereje képesítette erre. De Merlin nem mutatkozott.

Már mélyen benn jártak az éjszakában, és mindenki nyugovóra tért, de Artúr még mindig az ágya szélén üldögélve töprengett királyi jövőjén.

- Mester, szükségem van rád - fohászkodott. Hirtelen fényt látott a küszöb fölött. Az ajtóhoz lépett és kinyitotta, de nem a mágus állt ott. Kay volt, a fogadott bátyja.

- Hogy vagy? - kérdezte Kay. Artúr nem tudta, mi válaszolhatna, így némán visszafordult a szoba belseje felé. Elakadt a lélegzete.

- Emeld csak magasabbra a mécsest! - szólt Kay-nek. A gyertya lángjának fénye az Artúr ágyán levő három tárgyra esett: egy szalmababára, egy törött csúzlira és egy repedt tükörre.

- Látod ezeket? - kérdezte Artúr elfulladó hangon. Kay csodálkozva válaszolt:

- Igen, látom, de számomra nem jelentenek semmit.

- Merlin segítségére vágytam, s ezek jelentek meg. A baba volt első játékom - magyarázta Artúr. - Merlin készítette, amikor körülbelül kétéves lehettem. A törött csúzlit én csináltam szarvasbőrből és fűzfaágból, nyolcéves koromban. Ezt a repedt tükröt pedig tizenkét éves korom körül találtam az erdőben. Tudod mi a közös bennük? – Kay a fejét rázta. – A maga idejében mindegyik a lehető legfontosabb tárgy volt számomra. S most nézz rájuk!

- Értéktelen kacat – motyogott Kay.

- Mégis boldog vagyok, hogy újra látom őket, mert most már tudom, Merlin vezetett. Látod, Kay, amikor kétéves voltam, csak játékokat akartam. Nyolcévesen minden vágyam az volt, hogy verebekre és mókusokra vadászhassak. Tizenkét évesen meg minden gondolatom akörül forgott, vajon a lányok majd csinosnak vagy csúnyának találnak-e, s ezért folyton a tükörben nézegettem magamat. Ezek a dolgok már mind mögöttem vannak, de maguk idejében mindegyik egy-egy lépcsőfokot jelentett. Egy napon majd így hagyom magam mögött a koronát is, bár ma az minden vágyam.

Kay egyszerű lélek volt, aki őszintén tisztelte a királyság intézményét. Mélyen meg volt döbbenve.

- Miért dobná el bárki a koronát? – kérdezte megbotránkozva.

- Mert eljön a nap, amikor az is olyan jelentéktelen lesz, mint a játék baba, olyan haszontalan, mint a törött csúzli, és olyan fölös hiúság, mint a tükör. Azt hiszem, Merlin ezt akarta beláttatni velem.

(Szerkesztett változat, eredeti netes forrás és további részletek: Samirah oldalán)

Guarda e passa
"Nézd meg és lépj tovább"

 
Hasznos Linkek
 
Melegedj a tüznél
 
Movie Linkek:
 
Érdekes honlapok:
 
Homepages:
 
Zene, klippek:
 

NOTE:

All Pictures belong to the respected artists and movie companies. No money is made in the usage or making of this site. Please support the artists by buying their movies. I do not upload any of these pictures and images. None of these pictures and photos are mine. If Your picture, image or photo is on here and you want it off, email me and I will take it off right away: 

  zen.titusz@gmail.com 

 


Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?