Magamról röviden: Name: Titusz, Zen Morgenstern Interests: az abszolut szabadság elérése és a személy öntudatának kifejlesztése, nagualizmus, lelki önmegvalósítás, rajzolás, festészet, harcmüvészetek, mesék, mondák és mítoszok, müvészetek általában, metafizika, okkultizmus, gnoszticizmus, vallások, a Toltékok tudása, sámánok, táltosok, tündérek, mágia, szellem gyógyászatok, energia- munka (aura, csakrák stb.), a természet, Föld - anya, az álmodás, -és sok más dolog, amit nincs kedvem felsorolni... Harcmüvészetek: föleg a Takemusu Aikídó, Iai-jutsu, Ken-jutsu, Leung Ting Wing Tsun és Latosa Escrima ötvözete. Ezeket a müvészeteket gyakorlom, és tapasztalataim szerint gyönyörüen kiegészítik egymást. Expertise: külömbözö, de föleg az, hogy szeretem az újat, mindent kipróbálni és ha tetszik, maradok mellette és megtartom. Ha nem, hát akkor szaasztok piások.. Most erre az oldalra föleg azokról,- azokból a témákból írtam részleteket, írásokat és idézeteket, melyek adott pillanatban foglalkoztattak. Az aura: mindigis mediálisan tehetséges voltam, (mint Te is!) kiskorom óta. Sajnos korábban nem éltem ki teljesen, és a lehetöségek, meg a körülmények sem voltak megadva arra, hogy elmélyítsem tudásom. Egy "érdekes véletlen" folytán egynéhány évvel ezelött összefutottam "jótevömmel" *, aki egy természetgyógyász, látnok. Hálás köszönetem neki és társának a tudásért, fényért, szeretetért és kiapadhatatlan türelmükért ;-) . * azért hívom öt jótevömnek, mert a tanár, vagy mester, vagy szenszei, esetleg guru kifejezések elcsépelt jelentösségén messze túlmenöbb személyes kapcsolat alakult ki közöttünk. Ezt a terminuszt Carlos Castanédától vettem kölcsön, kinek müvei szintén jócskán befolyásolták életem alakulását.   Jó szórakozást kívánok, látogassatok el megint hozzám!     "Que tu sol sea brilliante"       Az Erö legyen veletek!

TITUSZ, A TEVÉKENY (Az Arcképek sorozatból)     Hamvas Béla       "Nem emberi lények vagyunk, akik megtapasztalják a világot, hanem a világ vagyunk és az emberi létet tapasztaljuk."   Professzor von Helsing     " Titusz egyedül kel fel, és télen fûtésre sincs szüksége. Mire szolgái szobájába lépnek, asztalán már egész halom levél várakozik az elvitelre. Egyszerre több munkába is belefog, s ezeket mind hihetetlen gyorsasággal fejezi be, türelmetlen szelleme azonban nem engedélyez neki idõt azok kicsiszolására. Ha valamibe belekezdett, késleltetni azt többé nem lehet. Tenne csak félre valamely ügyet, nem lenne nyugta, míg azt újból elõ nem venné. Tele komoly gonddal, s mégis a világban a naplopók látszatát kelti. Egy társasághoz sem tartozik, ezzel szemben számos társaságot látogat. A királyságon belül és azon kívül se szeri, se száma kapcsolatainak. Utazik, ír, bejáratos az udvarba, megjárta a háborút, kiválik nem egy mesterségben, ismer mindenkit és minden könyvet, a társaságban töltött órákat cselszövésre és baráti kapcsolatok ápolására használja. Nem érti, hogy beszélhetnek az emberek csak azért, hogy beszéljenek, és tevékenykedhetnek csak azért, hogy sürgölõdjenek-forgolódjanak. Látni való, mennyire szenved, amikor a kényszer és az illem szükség nélkül valahol ottmarasztalja. Ha valami kedvtelésrõl van szó, nem kisebb mesterkedéssel jár el, mintha komoly ügyekrõl kellene gondoskodnia, és a mesterkedés sokkal jobban leköti, mint maga a kedvtelés, amit el akar érni. Egészséges vagy beteg, tevékenysége sohasem csökken; azon a napon, amikor orvost hívat, peres ügybe kezd, és lázasan írja verseit. Más alkalommal, ha kérlelik, kímélje magát, felkiált: - Hogyan, hiszen egy pillanatom sincs, nem látják, hogy az ügyek súlya alatt roskadok?! Valójában mindegyik ügyét maga találta ki. Súlyos betegségtõl roskadozva felöltözteti magát, hogy írásait rendbe hozza. Vespasianus szavaira gondol, és mint a római császár, állva akar meghalni. "